Ugrás a fő tartalomra

KOMJÁTI ADÉL #könyvajánló

KOMJÁTI ADÉL,
a Budai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákjának könyvajánlója


Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe

Oscar Wilde egyetlen regénye 1890-ben jelent meg. Ajánlom mindenkinek a könyv elolvasását, egyrészt, mert irodalmi klasszikusról van szó, másrészt, mert Wilde a XIX. század legeredetibb írója volt. A könyvet egy hozzá hasonló zseni, Kosztolányi Dezső fordította magyarra, és ez a fordítás nem csorbította, sőt – véleményem szerint – hozzáadott az író gyönyörű stílusához, finom humorához, kivételes jellemábrázolásához.

A regény megjelenésekor botrányos műnek számított, melyet kritikusai elsősorban erkölcsi alapon bíráltak. Erre az író a rá jellemző, tömören megfogalmazott igazsággal válaszolt: „Nincs olyan, hogy erkölcsös vagy erkölcstelen könyv. Egy könyv vagy jól, vagy rosszul van megírva.” És ez a könyv nagyon jól van megírva, tele életbölcsességgel, elmélkedéssel. Erkölcstelennek többek között a homoerotikus utalások miatt nevezték, hisz a homoszexualitás abban a korban még büntetendőnek számított. Ma már másként vélekedünk erről a dologról, így odafigyelhetünk a lényeges mondanivalóra.

A történet egy kissé misztikus, a regényt Goethe Faustja ihlette. A címszereplő, Dorian Gray egy egyszerű, kedves, ártatlan, kivételes szépségű fiatalember. Tökéletes külseje és tiszta lelke megigézi Basil Hallward festőt, aki egy egészalakos portrét fest róla. Újdonsült barátja, Lord Henry Wotton egy öntelt arisztokrata, aki jól ért az emberek manipulálásához, eltéríti Doriant addigi életétől és bevezeti a társasági élet felszínes, önző, élvhajhász világába. A szépség hatalmára ráébredő fiatalember a lelkét eladná, ha a festmény öregedne helyette, ő pedig mindig ilyen szép maradhatna. Vágya teljesül, lelke a festménybe költözik. Dorian kizárólag vágyainak kezd élni, minden lehető bűnt elkövet, semmilyen élvezettől és gyönyörtől nem fosztja meg magát, miközben nyomorba és halálba kergeti a körülötte élőket. De aki szép, arról nem feltételeznek rosszat. Ez a sztereotípia ma is jelen van. A festmény azonban a lélek változásának tükörképe, ezért félelmetes átalakulás kezdődik. Ahogy a főhős egyre mélyebbre süllyed, a portré egyre csúfabb és csúfabb lesz. Dorian erkölcstelen, önző élete tragédiához, a halálához vezet.

A cselekmény a szépség és a fiatalság körül forog, amit napjainkban talán még jobban istenítenek. A könyvben megfogalmazott üzenet szerint: „nem jónak kell lenni, hanem szépnek.” Ez a nézet ma is aktuális.

A Dorian Gray élete nem könnyű olvasmány, véletlenül se a buszon vagy villamoson olvassuk, és ne is a strandon napozás közben! Húzódj be egy csendes sarokba és figyelmesen olvasd! Oscar Wilde a szavak mestere, mondatait fel kell dolgozni, nem lehet gyorsan átfutni rajtuk. Olyan tartalmakat rejt el még a leírásokban is, melyek örök igazságok. Engedd a gondolatokat hatni!

„A világ igazi titokzatossága az, ami látható, nem az, ami láthatatlan.”

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

HORVÁTH LILIÁNA #könyvfotók

HORVÁTH LILIÁNA, a budapesti Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium diákjának könyvfotói

HORECZKI ZSÓFIA #könyvfotók

HORECZKI ZSÓFIA, a budapesti Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium diákjának könyvfotói

CSORBA MÁRTON #könyvajánló

Csorba Márton, a debreceni Szent László Görögkatolikus Gimnázium és Technikum diákjának könyvajánlója   Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi! – A világ macskaszemmel   A 2022-es év szomorú hírrel indult: fiatalon, 47 évesen Olaszországban elhunyt a népszerű magyar író, Homonnay Gergely. Nem akkor találkoztam először a nevével. Lelkes macskarajongóként már évekkel korábban megismerkedtem az interneten Gergely világhírű macskájának, Erzsébet Fenevadovának – röviden Erzsi – nem éppen hétköznapi életbölcsességeivel.   Hogy miért Erzsébet? Természetesen az angol királynő után. Gergely és egykori párja nem adtak azonnal nevet legifjabb, puha bundás családtagjuknak, amikor hozzájuk került – megfigyelés alatt tartották, hogy a hozzá leginkább illő, őt leginkább kifejező név boldog viselője lehessen majdan.   Túlnyomórészt – nem mindig – nemesi, elegáns viselkedésének és méltóságának megfelelően végül egyértelművé vált Gergely számára, hogy négylábú főnökét nyilvánvalóan Erzsébetnek hívjá