Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

  ÚJ LEHETŐSÉG A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATBAN!  #KÖNYVFOTÓK Jó példaként ajánljuk Gyenes-Kovács Janka munkáit, aki a  Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium  diákja.
Legutóbbi bejegyzések
Simon Sára, a BGSZC II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákjának könyvajánlója Jonathan Maberry: Az ördög ügyvédje Ha titokzatos, meglepő csavarokkal teli krimi olvasására vágysz, amely garantáltan nem fog untatni, jó hírem van számodra: pont ilyen könyvet szeretnék veled megismertetni. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az X-akták híres tudományos-fantasztikus sorozat, amely a ’90-es években jelent meg, főszereplője a két FBI ügynök: Fox Mulder és Dana Scully. Mindkettejük háttértörténetéről könyv jelent meg 2017-ben: Az X-akták – Kezdetek: A káosz ügynöke (írta: Kami Garcia), illetve X-akták – Kezdetek: Az ördög ügyvédje (írta: Jonathan Maberry). Maberry a sorozatot mitologikusnak és igazán meggyőzőnek jellemezte egy újságcikknek adott beszélgetés során, „inkább úgy íródott, mint egy regény” tette hozzá. Nem meglepő tehát, hogy szívesen vállalta a Dana fiatalságáról szóló könyv megírását. A könyv elején idézet található Danától: „Sok olyan dolgot láttam már, ami megingatta a vilá
  Simon Sára, a BGSZC II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákjának könyvajánlója   Paula Hawkins: A lány a vonaton   „Minden nap ugyanolyan. Eddig a napig.” -áll a könyv hátulján. Ez a mondat tökéletesen felvezeti a regényt: baljós, feszült, és sokáig csak találgatni tud az olvasó, hogy vajon mi a következő esemény…   Mindenekelőtt egy érdekességet szeretnék kiemelni: a 2015-ben megjelent könyvből film is készült 2016-ban. Olyan színészek nagyszerű alakítása látható benne, mint Emily Blunt, Luke Evans, Chris Evans és Lisa Kudrow. Én a könyv elolvasása után fedeztem fel a filmet, és tetszett, bár a történet egészének tudatában nem volt olyan izgalmas.   Az első lapokon két idézet is található, az egyiket szeretném megosztani: „Egy bajt jelez, kettő reményt, három leányt… Három leányt. Három leányt. Elakadok a háromnál, egyszerűen nem tudom folytatni. A fejem hangokkal van tele, a szám vérrel. Három leányt. Hallom őket, a szarkákat, kinevetnek, gúnyolódnak velem, érdes cserregéssel. Vé
Szilassy Marcell, a  BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum diákjának könyvajánlója   Hunter S. Thompson: Félelem és Reszketés Las Vegasban Őrült utazás az Amerikai Álom fellegvárában   Hunter S. Thompson könyve, a Félelem és Reszketés Las Vegasban (1972) egy kábítószerrel átitatott hosszúhétvégén keresztül mutatja be a kifáradt hippi korszak végét és az Amerikai Álom megkérdőjelezhetőségét. A regény háttértörténete és keletkezése pontosan annyira taszító és kaotikus, mint maga a mű. Hunter S. Thompson Los Angelesből tudósított Rueben Salazar újságíró és emberjogi aktivista meggyilkolásáról és az azt követő etnikai villongásokról. A lobbanékony helyzet miatt Thompson Las Vegasba utazott, hogy nyugodtabb körülmények között interjút készítsen Oscar Zeta Acostával, a Los Angeles-i chicano közösség ügyvéd-aktivistájával. Hunter S. Thompson önmagáról és Acostáról mintázta a két főszereplőt: Raoul Duke-ot, a zsurnalisztika doktorát, illetve ügyvédjét dr
Molnár Marcell, a Babits Mihály Gimnázium (Újpest) diákjának írása a kötelező olvasmányokról A kötelező olvasmányok kérdésköre A kötelező olvasmányok egyik szerepének annak kellene lennie, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást, mivel ezek az első olyan lényegi könyvek, amelyeket már egyedül kell elolvasni és megérteni. Alsóban a jó kötelező olvasmányokkal lehet megszerettetni az olvasást, és akkor később is szívesebben olvasnak.   Már léteznek az olvasni tanuló gyerekeknek tudásszint szerinti könyvek, például a „Most én olvasok!” vagy az „Olvass velem!” sorozat, így a kezdő olvasók sem ijednek meg a hosszabb szavaktól, a bonyolult mondatoktól, vagy a teleírt oldalaktól. Ezeket a sorozatokat pedagógusok segítségével állították össze. A nagyobb gyerekeknek például Berg Judit könyvei is érdekesek lehetnek. Ezek jó kötelező olvasmányok lennének. A klasszikus műveket pedig együtt dolgozhatnák fel a diákok. A kezdeti lendületet sajnos a felső tagozatban és a középiskolákban könnyebb
  Molnár Marcell, a Babits Mihály Gimnázium (Újpest) diákjának írása az olvasásról, könyvtárról Miért jó olvasni? Miért jó könyvtárba járni? Az olvasás történelme nagyon régre nyúlik vissza. A papír feltalálása előtt agyagtáblákra, illetve kőtáblákra írtak, ezeket olvasták az emberek.   A könyvtárak megjelenése kb 4000 éves múltra tekint vissza. Manapság sajnos a könyvtárak és az olvasás szerepe is csökken, rengeteg könyv elérhető elektronikusan, olvasni pedig nem divat. Amely könyv elérhető filmben, azt általában filmben szokták megnézni az emberek. Pedig az olvasásnak számos pozitív hatása van. Először is bővíti a szókincset, így választékosabban tudjuk kifejezni magunkat. Javítja a memóriát is. Hosszú ideig kell egy dologra figyelni, ami manapság hasznos. Részesei leszünk a történetnek, ezért kikapcsolódásnak is jó. A gyerekeknek olvasott esti mesék pozitív hatásával számtalan cikk foglalkozik. Sajnos az én korosztályom a kötelező olvasmányokon kívül nagyon keveset olvas. En