Ugrás a fő tartalomra

KOMJÁTI ADÉL #könyvajánló

KOMJÁTI ADÉL,
a Budai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákjának könyvajánlója




Kovács Emőke: Balatoni impressziók - sorsok, helyek, történetek

         A nyarakat már évek óta a Balaton mellett töltöm. Ez idő alatt jócskán bebarangoltuk a tó környékét, számtalan helyet, helységet, látványosságot felkerestünk, de még rengeteg érdekességet nem láttunk.

Utazgassatok Ti is a Balaton környékén, gyönyörű és felejthetetlen élményekben lesz részetek! És, hogy ezt tervezetten, tudatosan tehessétek, ajánlom ezt a könyvet, amely történeti hitelességgel mesél sorsokról, ismert emberekről, helyekről, kultúrtörténetekről és eseménytörténetekről.

Lapozgassátok ezt a könyvet és megtudhatjátok, hogy hogyan és miért kötődött a Balatonhoz számos történelmi személy, író, költő, festő, szobrász, színész, tudós és más híresség, és milyen emlékhelyek, épületek és alkotások őrzik ezeket a kötődéseket. Hogyan születtek Kisfaludy Sándor Balaton környékét megörökítő regényei, és hogyan valósult meg nagy álma, a Dunántúl első kőszínházának átadása Füreden 1831-ben? Csokonai Vitéz Mihály, Eötvös Károly, Krúdy Gyula, Tatay Sándor számtalan művének témája a Balaton. Szinyei Merse Pál, a színek nagymestere Fonyódon festette le a Balaton különböző arcait, míg Egry Józsefet egyenesen a Balaton és a fények festőjeként emlegetik. Borsos Miklós szobrászművész Tihanyban alkotott maradandó műveket. Rajtuk kívül még számos képzőművészről olvashatunk a könyvben. A Habsburg-ház emblematikus alakjai is jártak a Balatonnál, az egykori Habsburg-dinasztia a Balaton vidékén is történelmi nyomokat és emlékeket hagyott.

Kovács Emőke bemutatja, hogyan töltötte nyarait a tónál a Karinthy-dinasztia, a Latabárok, Kabos Gyula, Blaha Lujza, Bajor Gizi, Karády Katalin, Tolnay Klári, Rejtő Jenő, Kálmán Imre, Jókai Mór, Rippl-Rónai, a Gundel-família, és miért áll Bujtor István szobra a füredi kikötőben. Megismerkedhetünk a magyar hajózás történetével, a balatoni gőzhajózás elindításával, amely Gróf Széchenyi István nevéhez köthető. Megtudhatjuk, hogy ki volt a kikötőépítés nagymestere, és hogyan jött létre a balatoni viharjelzés, hogyan alakult ki és fejlődött világszínvonalúvá a vitorlássport.

A híres Levendula-fesztivál kapcsán megismerhetjük, hogyan és kinek köszönhetően kerültek az első tövek a sajátos klímájú Tihanyi Tájvédelmi Körzetbe, hogyan alakult ki a tihanyi levendulás, amely egykor munkát és megélhetést biztosított az itt élőknek.

Az írónő számos templom és kápolna történetéről mesél, de talán a legérdekesebb a Balatonudvardiban található sírkert, a 63 darab szívalakú sírkővel. Hogyan született az első ilyen sírkő?

E könyvajánlót Dr. Zákonyi Ferenc szavaival zárom, akinek a Balatonért tett munkája lenyűgöző. Ezt a munkásságot is megismerhetjük a könyv lapjairól.

„…a Balaton több mint egy édesvizű tó, mint egy állóvíz, a Balaton lélek, szellem, kultúra, esztétikai érték, a szellemi tájhaza része.”


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

HORVÁTH LILIÁNA #könyvfotók

HORVÁTH LILIÁNA, a budapesti Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium diákjának könyvfotói

HORECZKI ZSÓFIA #könyvfotók

HORECZKI ZSÓFIA, a budapesti Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium diákjának könyvfotói

CSORBA MÁRTON #könyvajánló

Csorba Márton, a debreceni Szent László Görögkatolikus Gimnázium és Technikum diákjának könyvajánlója   Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi! – A világ macskaszemmel   A 2022-es év szomorú hírrel indult: fiatalon, 47 évesen Olaszországban elhunyt a népszerű magyar író, Homonnay Gergely. Nem akkor találkoztam először a nevével. Lelkes macskarajongóként már évekkel korábban megismerkedtem az interneten Gergely világhírű macskájának, Erzsébet Fenevadovának – röviden Erzsi – nem éppen hétköznapi életbölcsességeivel.   Hogy miért Erzsébet? Természetesen az angol királynő után. Gergely és egykori párja nem adtak azonnal nevet legifjabb, puha bundás családtagjuknak, amikor hozzájuk került – megfigyelés alatt tartották, hogy a hozzá leginkább illő, őt leginkább kifejező név boldog viselője lehessen majdan.   Túlnyomórészt – nem mindig – nemesi, elegáns viselkedésének és méltóságának megfelelően végül egyértelművé vált Gergely számára, hogy négylábú főnökét nyilvánvalóan Erzsébetnek hívjá