... Őrült utazás az Amerikai Álom fellegvárában
Hunter S. Thompson könyve, a Félelem és Reszketés Las Vegasban (1972) egy kábítószerrel átitatott hosszúhétvégén keresztül mutatja be a kifáradt hippi korszak végét és az Amerikai Álom megkérdőjelezhetőségét.
A
regény háttértörténete és keletkezése pontosan annyira taszító és kaotikus,
mint maga a mű. Hunter S. Thompson Los Angelesből tudósított Rueben Salazar
újságíró és emberjogi aktivista meggyilkolásáról és az azt követő etnikai
villongásokról. A lobbanékony helyzet miatt Thompson Las Vegasba utazott, hogy
nyugodtabb körülmények között interjút készítsen Oscar Zeta Acostával, a Los
Angeles-i chicano közösség ügyvéd-aktivistájával.
Hunter
S. Thompson önmagáról és Acostáról mintázta a két főszereplőt: Raoul Duke-ot, a
zsurnalisztika doktorát, illetve ügyvédjét dr. Gonzót. A regény során egyszerű
problémákat oldanak meg, teljesen paranoid és túlkomplikált módon.
A
könyv két részből áll. Az első egység a Mint 400 motorverseny köré épül, a
másodiknak pedig a „Kerületi Ügyészek Országos Konferenciája a Narkománokról és
Veszélyes Gyógyszerekről” előadássorozat a központi szervezőelve. A fejezeteket
csak laza kapcsolódások kötik össze, a cselekményt leginkább a kiszámíthatatlan
pszichedelikus sodródás tartja egyben.
Ám
a könyv nem csak a felületes, több napon átívelő, mértéktelen kábszerezésről
szól. A sorok között kíméletlen társadalomkritika húzódik. Hunter S. Thompson
maga is „gyakorló hippi” és szenvedélyes drogfogyasztó volt. A könyv a hippi
ellenkultúra hanyatlásának kezdetén íródott, ami erősen érződik a könyv
hasábjain. Thompson korból és társadalomból való kiábrándultsága
reménytelenségbe csap át, ami még nyomasztóbbá teszi az egyébként is nyugtalanító
történetet. Az író teljesen szembe pozícionálja magát – az éppen regnáló – Richard
Nixonnal, ami egy erős anti-establishment életérzést ad.
A Félelem
és Reszketés Las Vegasban alapvetően a kilátástalanság 3 stációját jeleníti meg:
1. A konstans süllyedés, araszolás a
kábítószerek spiráljában, ami egy soha véget nem érő rémálomnak, látomásnak
hat, ez eleinte csak viszolyogtató, de végül már zavaró.
2.
A
Las Vegasból való kiszabadulás. Lehetetlen. Az egész művön végighúzódik
egyfajta hazavágyódás (legyen ez az igazi otthon vagy a hippi-éra hőskora).
3. Az Amerikai Álom meghekkelése. Mi az Amerikai Álom? Van-e egyáltalán Amerikai Álom? Ha nincs, ki pusztította el? Az ellenkultúra mozgalma? A végletekig megosztott és polarizálódott társadalom? Nixon? A felvetett kérdések sora és mélysége adja az igazi kilátástalanságot és kiábrándultságot, nem feltétlenül csak a társadalomból, de talán az egész emberiségből.
valamint az illusztrátor Ralph Steadman egy másik grafikája.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése