Simon Sára, a BGSZC II. Rákóczi Ferenc
Gimnázium diákjának könyvajánlója
„Minden nap ugyanolyan. Eddig a napig.” -áll a könyv
hátulján. Ez a mondat tökéletesen felvezeti a regényt: baljós, feszült, és
sokáig csak találgatni tud az olvasó, hogy vajon mi a következő esemény…
Mindenekelőtt egy érdekességet szeretnék kiemelni: a
2015-ben megjelent könyvből film is készült 2016-ban. Olyan színészek nagyszerű
alakítása látható benne, mint Emily Blunt, Luke Evans, Chris Evans és Lisa
Kudrow. Én a könyv elolvasása után fedeztem fel a filmet, és tetszett, bár a
történet egészének tudatában nem volt olyan izgalmas.
Az első lapokon két idézet is található, az egyiket
szeretném megosztani: „Egy bajt jelez, kettő reményt, három leányt… Három
leányt. Három leányt. Elakadok a háromnál, egyszerűen nem tudom folytatni. A
fejem hangokkal van tele, a szám vérrel. Három leányt. Hallom őket, a
szarkákat, kinevetnek, gúnyolódnak velem, érdes cserregéssel. Vész. Vészt
jeleznek. Már látom is őket, a nap elsötétül. Nem a madaraktól, valami mástól.
Kitakarja a napot. Valaki jön. Valaki beszél hozzám. Látod? Látod, mire
kényszerítesz?”
Rachel ingázó, minden reggel ugyanarra a vonatra száll fel.
Tudja, hogy minden alkalommal ugyan annál a fénysorompónál várakoznak, ahonnan
rálát egy sor hátsó udvarra. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház
lakóit. És aztán észrevesz valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy
a vonat tovahalad, de ennyi pont elég. Az a pillanat mindent megváltoztat.
Rachel immár részese az életüknek, amelyet eddig csak messziről kísért nyomon.
Meglátják, sokkal több ő, mint egy lány a vonaton…
Paula Hawkins 15 éves újságíró karriert tudhat maga mögött,
hiszen ezután kezdett könyveket írni. 2006-tól Amy Silver néven adott ki
romantikus komédiákat, A lány a vonaton megírása
óta pedig a saját nevét használja, és misztikus krimiket ír. A regényt Tomori
Gábor fordította, 2018-ban jelent meg magyarul. A borító szerintem nagyon illik
a könyvhöz, tükrözi azt a bizonytalanságot, amit a főszereplő és az olvasó is
érez.
Annak idején azért keltette fel az érdeklődésem a könyv,
mert az egyik kedvenc íróm, Stephen King véleménye is olvasható a borítón: „Egy
regény, amelyben csak fokozódik és fokozódik a feszültség. Egész éjjel ébren
tartott.” Emellett Terry Hayers „A modern kor Alfred Hitchcockjának” nevezte a
szerzőt, ami nagy elismerés, hiszen őt a feszültség mestereként emlegetik.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése