Ugrás a fő tartalomra

Anyanyelvünk változása

Füredi Dániel, MSzKC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola


Biztosan tapasztaltad már a mindnyájunk által napi szinten használt szavak és kifejezések tömkelegének, a magyar nyelvnek elképesztően gyors átalakulását. Ha nem éppen gyermekedtől vagy környezetedben lévő fiataloktól hallasz mindig valami új, idegen csengésű szót vagy kifejezést, akkor valószínűleg te magad használod azokat. Manapság egyre több idegen eredetű, legfőképp angol szót emelünk át a nyelvezetünkbe. Nem is átemelünk, sokkal inkább átemelődik, ugyanis ez nem egy szándékos cselekedet, hanem praktikussága miatt alakulnak így a dolgok. A helyzet viszont az, hogy magyar nemzetiségünk mivoltából sokan már-már személyes jegyünkként tekintünk az anyanyelvünkre, éppen ezért nem mindenkinek tetszik ez a mértékű „nyugatiasodás”. 

Említettem ennek az elváltozásnak a praktikusságát, ám ez így nem teljesen igaz. A fiatalok, akik többnyire behozzák a köztudatba a szóban forgó szavakat, jobban tudnak kommunikálni egymás között, viszont a különböző generációk, avagy életkori csoportok egyre kevésbé értik meg egymást. Noha napjainkban szerencsére ez még csak egy túldramatizált mondat, tényleg elég sok a kellemetlen vagy éppen vicces szituáció ebből fakadólag.

Mivel a számítógépek és internet világa egyre összébb olvad a miénkkel, talán nem is meglepő, hogy rengeteg átvett szó ebből az irányból jön. Erre az egyik legjobb példa a LOL, vagyis laughing out loud. Ennek az angol kifejezésnek a jelentése „hangos felnevetés”, és meglepő módon a nevetés egyik alternatívájaként szokták használni. Még egy nagyon jó példa az OMG; mely eredetileg az „Oh my God!” -ot hivatott rövidíteni, de manapság az „Oh myGosh!” -t is legalább ilyen sűrűn használják. Előbbi csupán annyit jelent, hogy „Istenem!”, vagy „Úristen!” és meglepődéskor szokták bevetni, utóbbi jelentése szinte ugyan ez, csak finomabb, tetszetősebb hangzása van.

De nem csak az angol nyelv van ám ekkora hatással amagyarra! A fiatalok között egyre népszerűbbek a cigány eredetű szavak, kifejezések is. Többek között ilyen a raj, sukár,diló, gádzsi, zsatar. Ezek jelentése ugyan ilyen sorrendben: úr, szép, bolond, asszony, menni/indulni. Ezeket ugyan poénból szoktuk használni, de vannak olyan cigány szavak is a magyar nyelvben, melyek eredetét nem sokan találnák ki. A csaj, csávó, lóvé, verda és duma szavakat biztos, hogy rendszeresen használod te is, pedig ezek egytől-egyig roma eredetűek.

Mindent összevetve van jó pár idegen eredetű, ám tőlünk annyira nem is idegen szó a magyar nyelvbe ivódva. Az ilyes jellegű átalakulás egy nyelvnél teljesen normális és nincs mit tenni ellene, így jobb, ha megpróbálsz alkalmazkodni a fiatalok nyelvjárásához, cserébe ők nem fognak boomernek hívni. (jelentése konzervatív világnézettel rendelkező 50-70 év körüli ember, negatív értelemben használva) 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

HORECZKI ZSÓFIA #könyvfotók

HORECZKI ZSÓFIA, a budapesti Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium diákjának könyvfotói

Karl May: Winnetou - Old Shatterhand

  Piri Balázs, Friedrich Schiller Gimnázium, Pilisvörösvár   Ebben a rövidke könyvajánlóban, kedvenc könyvsorozatom, a Winnetou egyik részével, az Old Shatterhand alcímet viselő regénnyel fogok foglalkozni. A Winnetou könyvek írjója nem más, mint Karl (Friedrich) May (élt: 1842-1912), egy német származású író, a legnagyszerűbb nem angolszász „vadnyugati” szerző. Történetünk főszereplője egy fiatal, húszas évei elején járó fiatalember, aki Szászországból Észak-Amerikába vándorol szerencsét próbálni, és megélhetést keresni. Első munkájaként házitanító lesz, megismerkedik az öreg Harry-vel, akinél kiderül, gyakorlatlansága ellenére remekül lő, és lovaglásban is helytáll. Remek képességeinek és némi szakismeretének hála, munkát kap egy vasútépítő társaságnál, ahol geodéta lesz. Megismerkedik első „mentorával” az öreg Sam Hawkins-sal, akitől megkapja a fantasztikus fizikai erejéhez méltó Old Shatterhand nevet, melyet később az egész vadnyugat ismer majd. Egy katasztrofális ta...