Ugrás a fő tartalomra

Julie Orringer : Láthatatlan híd (Amit lerombol a történelem, fölépíti a szerelem)

Benedik Balázs, a százhalombattai Arany János Gimnázium diákjának könyvajánlója


Julie Orringer (1973) magyar származású amerikai író. Első kötetét, a magyarul Légzőgyakorlat fuldoklóknak címmel olvasható novellásgyűjteményt 2003-ban adták ki. A nemzetközi sikert a Láthatatlan híd című regény hozta meg számára, amelyben holokausztot túlélő magyar nagyszüleinek állít emléket. 

A regény 1937 szeptemberétől meséli el a zsidó származású Lévi fivérek, Tibor, András és öccsük, Mátyás történetét, akik egy kis faluban, Konyáron nőttek fel. A két idősebb fiú külföldön szeretett volna továbbtanulni, ezért előbb Budapestre költöztek, majd Tibor olaszországi egyetemen orvosnak készült, míg András egy párizsi egyetemen építészetet tanul. A mű első részében András franciaországi életét mutatja be, ahol rátalál a szerelem is, a 9 évvel idősebb, titokzatos Clara Morgenstern személyében. A francia főváros pezsgő életét ismerhetjük meg, az egyetemisták gondtalan, bohém életét. A regénynek ez a része romantikus, gondtalan, könnyű, segítőkész emberekkel teli, többnyire vidám történeteket tartalmaz, azonban néha feltűnik egy-egy baljós jel vagy tett. Magyarországon korlátozásokat vezetnek be, nem engedik, hogy a zsidó szervezetek pénzt küldjenek a külföldön tanuló zsidó diákoknak; Lemarque, az egyetemi társuk mocskos zsidóknak nevezi Andrást és barátait; egy zsidó fiú lelövi a nagykövetet.

A külföldi gondtalan élet és a tanulmányok végét jelenti a zsidó fiatalok számára az az eljárás, mi szerint nem hosszabbítják meg a vízumukat, haza kell térniük Magyarországra, ahol várja őket a behívó a kötelező munkaszolgálatra. A regény további részében nyoma sincs a boldogságnak, az érvényesülésnek, az álmok megvalósításának, csak a kiszolgáltatottság, fájdalom, igazságtalanság marad. Andrással hazatér Clara is, kiderül titokzatos múltja, miért menekült, ki is ő valójában? András és Tibor családot alapít, de nem élvezhetik az apaságot, a családi békét: Turka, Szentendre és Kárpátalja munkatáboraiba küldik őket. A munkatáborokban kegyetlen körülmények uralkodnak, éheztetik, megalázzák, semmibe veszik őket, testileg, lelkileg ronccsá válnak. Nem látnak más kiutat, csak a menekülést, ebben látják a megoldást, hogy nyugodt életük legyen, álmaikat megvalósíthassák, elismert szakemberek lehessenek. 1956 karácsonyán útnak indul Tibor, András és Mátyás egy új élet, egy szebb jövő felé.

A regény elgondolkodtató, hiába a pénz, az ész, a kapcsolatok, ha valakit megbélyegeznek a származása miatt, nem érvényesülhet. Nem szabadna megtörténnie soha, hogy egy tehetséges fiatalt egy diktatórikus rendszer egy tollvonással kiiktasson, ellehetetlenítsen.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

HORVÁTH LILIÁNA #könyvfotók

HORVÁTH LILIÁNA, a budapesti Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium diákjának könyvfotói

HORECZKI ZSÓFIA #könyvfotók

HORECZKI ZSÓFIA, a budapesti Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium diákjának könyvfotói

CSORBA MÁRTON #könyvajánló

Csorba Márton, a debreceni Szent László Görögkatolikus Gimnázium és Technikum diákjának könyvajánlója   Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi! – A világ macskaszemmel   A 2022-es év szomorú hírrel indult: fiatalon, 47 évesen Olaszországban elhunyt a népszerű magyar író, Homonnay Gergely. Nem akkor találkoztam először a nevével. Lelkes macskarajongóként már évekkel korábban megismerkedtem az interneten Gergely világhírű macskájának, Erzsébet Fenevadovának – röviden Erzsi – nem éppen hétköznapi életbölcsességeivel.   Hogy miért Erzsébet? Természetesen az angol királynő után. Gergely és egykori párja nem adtak azonnal nevet legifjabb, puha bundás családtagjuknak, amikor hozzájuk került – megfigyelés alatt tartották, hogy a hozzá leginkább illő, őt leginkább kifejező név boldog viselője lehessen majdan.   Túlnyomórészt – nem mindig – nemesi, elegáns viselkedésének és méltóságának megfelelően végül egyértelművé vált Gergely számára, hogy négylábú főnökét nyilvánvalóan Erzsébetnek hívjá