KOMJÁTI ADÉL #könyvajánló

KOMJÁTI ADÉL,
a Budai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákjának könyvajánlója

Nemere István: Erzsébet királyné magánélete – A senki asszonya

 

A magyarok körében mind a mai napig nagy népszerűségnek örvendő Erzsébet királyné életéről, és a magyarokhoz fűződő kapcsolatáról számos ismeretünk van már, történelmi tanulmányaink révén is tudhatjuk ki volt ő. De vajon valójában ki volt, akinek nevét viseli Budapesten egy híd, egy körút, egy egész városrész, egy kilátó, és országszerte számos tér, utca és liget? Sisi alakja köré egész kultusz épült. Miért idealizálnak a mai napig a magyarok egy bajor származású osztrák császárnét? Milyen volt az ő valódi jelleme?

Nemere István könyvéből sok kérdésre kaphatunk választ, és arra is, hogy miért vált Erzsébet élete olyan kalandossá, és miért torkollott tragédiába a tündérmesének induló történet.

Házassága Ferenc Józseffel uralkodói körökben ritkának számító szerelmi alapon köttetett, de kiegyensúlyozott boldogságot hosszú távon egyik félnek sem hozott. A császárné már fiatalon sem találta helyét a számára idegen udvari környezetben, és Európa legkonzervatívabb udvarának etikettjét nem tudta, és később már nem is kívánta elfogadni. A bécsi arisztokrácia kitartó ellenszenvével kellett szembenéznie, akik „szép Butuska” gúnynévvel illették és „kívülállóként” kezelték. Permanens küzdelme anyósával, Zsófia főhercegnővel, aki a bécsi udvarban meghatározó befolyással rendelkezett, és aki mindenekfelett akart uralkodni, odáig vezetett, hogy Erzsébet nem mint császárné, hanem mint egyéniség akart érvényesülni. Megvetette a monarchikus államformát, melyet idejétmúlt romhalmaznak tartott. Császárnéi kötelezettségeiről szándékosan nem akart tudomást venni. Zsófia utálta a magyarokat, engedetlen, lázadó népségnek tartotta őket. Vajon Erzsébet az ő bosszantására karolta fel a magyarok ügyét, vette körül magát magyar udvarhölgyekkel, és kezdett el magyarul tanulni? Milyen szerepe volt Andrássy Gyula grófnak és Ferenczy Ida társalkodónőnek Sisi életében? Az mindenesetre tény, hogy Erzsébetnek vitathatatlan szerepe volt a kiegyezés létrejöttében, így válhatott 1867. június 8-án Magyarország szeretett királynéjává.

A könyv körüljárja azt a kérdést is, hogy csupán barátság és szimpátia volt-e a kapcsolatuk Andrássyval. Miért nevezte Sisi a rajongásig szeretett negyedik gyermekét, Mária Valériát „magyar gyermeknek”? Erzsébet a magyar koronázást követően a politikától teljesen visszavonult, távol tartotta magát a bécsi udvartól, sokat tartózkodott Gödöllőn, és folyamatosan úton volt a világban.

A hatvanas években a világ legszebb uralkodónőjének számított, és minden bizonnyal a legjobb női lovas volt. Nagyon sokat foglalkozott külsejével, alakja megtartásával. Az évtizedekig tartó fogyókúrái, mozgáskényszere és a koplalás betegségekhez, depresszióhoz vezetett. Négy gyermeke közül kettőt is elveszített, így a feldolgozatlan gyász is idegállapotának megromlásához vezetett.

Ferenc József bár sok kérdésben nem állt mellé, nem támogatta állandósult harcában az udvar ellen, kapcsolatuk mégis mindvégig szereteten és tiszteleten alapult. Bár Sisi folyamatosan úton volt és keveset találkoztak, mindvégig társak maradtak. A genfi merénylet, amely véget vetett Erzsébet életének, megrendítette a császárt, a birodalmat, és mondhatni az egész világot.

A könyv számos kérdést boncolgat, például, hogy voltak-e Sisinek hibái, hiányosságai, és ha igen, mik voltak ezek? Regények, filmek, zenedarabok sokasága született, melyek a tündérmesék világába emelik őt, ám fájdalmasan realisztikus alakja ebből az írásból hitelesebben bontakozik ki előttünk.

Én továbbra is nagyrabecsüléssel és szeretettel tekintek rá, és a kötet elolvasása arra ösztönöz, hogy további könyvek és tanulmányok megismerésével hiteles képet alkossak a magyarok királynéjáról.

Tegyétek ezt Ti is, olvassátok érdeklődéssel a könyvet!