BODOR VIVIEN
a Budapesti Gazdasági SZC Budai Technikum diákjának könyvajánlója
Mette Finderup: Minden más lesz (Emmy 1.)
A könyv egy
Emmy Leander Nielsen nevű kislányról szól, aki 13 éves. A nagypapája svéd,
nagymamájával és az anyukájával él Karleagerben, Dániában egy tanyán. Tudni
kell, hogy itt mindenki ismer mindenkit, és ha valaki illetlenül viselkedik,
akkor azt nem nézik jó szemmel. Egy gyönyörű, zöldellő kis településre kell
gondolni, ami Emmy szerint nagyon jó és szép, de számára unalmas. Egyetlen
iskola van ebben a faluban, és minden környéken élő gyerek ide jár. Emmy most
lett hetedik osztályos, és mivel sokan vannak az iskolában, ezért áthelyeztek
pár osztályt Hejresoba, ami jobban is tetszik Emmynek, mert ott van élet is.
Délutánonként Emmy a két legjobb barátnőjével, Kittel és Sashával be szoktak
ülni a helyi kávézóba beszélgetni és forró csokizni.
Emmy édesapja,
akit Tomnak hívnak, Koppenhágában él, Dánia fővárosában Emmy bátyjával,
Martinnal, miután egy éve a szülők elváltak, és megkérdezték mindkét gyermeket,
hogy kivel szeretnének együtt élni. Emmy anyukáját választotta, míg Martin az
apukája mellett döntött. Tom egyébként rendőrtisztként dolgozik, és Emmy
megállapította, hogy pont úgy néz ki apukája, mint a képeskönyvekben lévő
bajusszal és gömbölyödő pocakkal ábrázolt rendőrök.
Emmy
nagyon nehezen dolgozta fel, hogy már nem egy családként élnek egy háztartásban
az apukájával és a bátyjával együtt, hanem külön és eléggé messze egymástól.
Kéthetente szokott az apukája ellátogatni Karleagerbe hozzájuk, és hetente
kétszer beszélgetnek telefonon.
A
kislányt megviseli a sok változás, és úgy érzi, hogy egy perc nyugta sincsen.
Rossznak és kilátástalannak látja az életét és a világot, amiben él.
Emmy és Martin
között a testvéri kapcsolat jónak mondható, ugyanis, ha jó fej a bátyja, akkor
mindenről el tudnak beszélgetni, de vannak olyan pillanatok, amikor ki nem
állhatják egymást. Emmy elmesélt egy kisebb sztorit, hogy mi történt pár évvel
ezelőtt, ami nem esett neki jól. „Tudni kell, pár évvel ezelőtt kaptam
anyukámtól egy naplót, hogy írjam le benne minden gondolatomat, ami csak
eszembe jut, merthogy ez annyira menő az én koromban. Én már akkor is félve
kezdtem el használni, ugyanis tudtam nagyon jól, hogy a bátyámban nem bízhatok
meg és tudtam, hogy bele akar majd olvasni, ha megtalálja a kulcsot hozzá. És a
félelmem be is igazolódott, mert én naiv leírtam az egyik plátói szerelmemet,
és másnap már azzal fenyegetett a bátyám, hogy el fogja küldeni az illetőnek az
egészet, amit írtam róla, sőt még a suliba is kirakja mindenhova, ugyanis
másolatokat csinált a naplóm oldalairól. Nagyon mérges voltam rá és egyből
hívtam fel anyut a szobába, hogy mi történt, és hogy csináljon valamit a bátyámmal,
mert nem szeretném, hogy kitudódjon a dolog, meg persze ez senkire nem tartozik,
csak rám. A bátyám kapott szobafogságot egy hétre és a másolatokat is oda
kellett, hogy adja nekem anya parancsára.”
Egyik
hétvégén Martin hazament Emmyékhez, és mivel tudta, hogy csajos estét terveznek,
így ő elment a barátaival szórakozni. Emmy és anyukája elmentek egy boltba,
ahol mind a ketten választottak egy kedvenc filmet, amit megnéznek este. Ezután
elmentek rágcsát is venni, meg üdítőt. Anyukája egy romantikus filmet
választott, ami kicsit kellemetlen volt Emmynek, hogy van benne csókjelenet és
hogy ezt az anyukájával kell néznie.
Egy hónap
elteltével Emmy annyit vett észre, hogy anyukája úgy megújult, mintha
kicserélték volna. Teljesen új, merész ruhákat hordott, új táskája volt és
sminkelte is magát. Elmesélte a barátnőinek, hogy igaz, hogy ő mondta
anyukájának, hogy egy kicsit öltözhetne stílusosabban, meg kicsit adhatna
magára, de ez már nem tetszett neki, hogy ilyen merészen mutatkozik, hiszen
mégiscsak nem huszonéves már, és hogy beszélnie kell vele, mert ez nem mehet
így tovább. Azt is megemlítette a barátnőinek, hogy lehet szerelmes és van
valakije, akiről ő még nem tud.
Az
események felgyorsultak, és Emmy anyukája azt szerette volna, ha az este Kittel
lenne és nem otthon vele. Emmy egyből sejteni kezdte a dolgokat, hogy valakit
vár anyukája, mert látta a bevásárlást is, hogy miket vett és nagy adag volt, amit
tudott, hogy egyedül nem tudná megenni. Elment, találkozott Kittel, elmentek
moziba filmet nézni, majd amikor vége lett, akkor együtt indultak el Emmyhez
haza. A lakáshoz közeli feljárónál észrevettek egy idegen kocsit, ami jel volt
a számukra, és kicsit félve indultak el a lakáshoz, mert nem tudták elképzelni,
mi várhat rájuk. Amikor csöndesen benyitották az ajtót, nem hitték el, hogy mit
látnak. Emmy anyukája és a titokzatos férfi csak úgy kapkodták magukra a
ruhákat ijedtükben. Anyukája a néma csendet megtörve bemutatta a férfit, akit
Jens Mogensnek hívtak, akit Emmy nagyon jól ismert, ugyanis a matematika
tanárja állt vele szemben. Nagyon ideges lett Emmy az anyukájára, hogy a
matematika tanárjával kellett pont összejönnie, és kellemetlenül is érezte
magát ott abban a pillanatban. Anyukája bocsánatot kért minden egyes percben, de
Emmy nagyon dühös volt, és nem tudta mit csináljon. Elmondta anyukájának, hogy nem mer így az
iskola közelébe se menni, miután benne maradt az a kép, ahol a matematika
tanárral van. Félt a többi gyerek reakciójától, hogy mi lesz, ha ez az egész
kiderül.
Néhány
nappal később, hogy rajta kapta anyukáját és a matematika tanárját a kanapén
együtt, megcsörrent a telefon, és a bátyja Martin hívta őt. Elkezdte mondani,
hogy apukájuk, Tom össze akar költözni egy nővel, akit Lailának hívnak. Emmy
nem tudta felfogni, hogy apukája életébe egy új nő van jelen. Elárulta Martin,
hogy a nő a rendőrségen dolgozik titkárnőként, és hogy apukája oda akar
költözni a nőhöz. Emmy annyira ki volt már, hogy megkérdezte a bátyját, hogy
nem költözne-e vissza hozzájuk, és hoznák helyre a dolgokat a szüleikkel
kapcsolatban. Természetesen igen volt a válasza, és felhívta anyukáját is, aki
nagyon örült, hogy hazajön újra a fia. Emmy utolsó mondata az volt, hogy még el
kell intéznie egy két dolgot, mielőtt hazajön Martin, de most mennie kell a
suliba...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése